Először is, szeretném megköszönni, hogy már százan kattintottatok rá az oldalra, illetve a bemutatkozóval sikerült három embert is meggyőznöm, és fel is iratkoztak! Imádlak titeket! De nem szeretném erre pazarolni a szavakat és az időmet - meg a tiéteket sem, szóval jöjjön egy kis élménybeszámoló a 2018-as VÍGnapról.
Maga a rendezvény vasárnap (09.30.) lett megrendezve, délben nyitotta ki a kapuit a színház, azonban a hatalmas lelkesedésnek köszönhetően már 11 órakor hatalmas tömeg tolongott a bejárat előtt. Bár az volt meghirdetve, hogy 12 órától kezdődnek a programok, volt egy kis csúszás, mert csak akkor engedtek be mindenkit, így a hatalmas embertömeg egyként indult meg a földszinti nézősor felé,
( Bemutató: október 12.)
Ezután az új tagok rövid énekes-táncos előadásait tekinthettük meg, és el kell mondjam, nagyszerű az idei felhozatal is, nagyon tehetséges fiatal színészek mutatkoztak be. Kívánok nekik innen is minden jót, és sok sikert!
Ezután még folytatódtak a próbák, azonban én és a barátnőm ezt már nem néztük meg, hanem mentünk, és megnéztük, mi van még repertoáron. ( De előtte persze nem maradhatott el A fal előtti fotózkodás sem. )
Ezután kimentünk a Ditrói Mór utcába, hogy beálljunk a kígyózó sorba, ahol mindenki arra várt, hogy bejusson a színház színfalai mögé. Azonban mivel volt időnk a következő körig, gyorsan bementünk, és vettünk egy-egy Poketet, illetve én beszereztem egy tetkószettet is, és most is épp Petőfivel a kezemen tengetem mindennapjaim.
De vissza a kulisszákhoz! A mi kis csapatunk egyik vezetője Orosz Ákos színművész volt. Először is betekintést nyerhettünk a sminkesszobába, ahol a kedves hölgyek megmutatták nekünk, hogyan készülnek a színészek a szerepekre, hol sminkelnek, hol készítik el a hajalat, illetve pár parókát is láthattunk, amik éppen egy aktuális darab kellékei voltak. Ezután benéztünk a lányok öltözőjébe, megcsodálhattunk pár gyönyörű ruhát. Ezután felmentünk a színpad fölé, ahol megmutatták nekünk, hogyan mozgatják a falakat, illetve milyen hatalmas is a belmagasság. Tériszonyosok, ne nézzetek le!
Majd mentünk a fiúk részére, ahol megnézhettük Hegedűs D. Géza öltözőjét, és ide volt kiakasztva Nemecsek jelmeze is a Pál utcai fiúk című előadásból. Szintén jártunk a színészek büféjében is, ahol szerencsénkre épp ifj. Vidnyánszky Attila tartózkodott, de mint érett felnőtt, csak a távolból csodáltam, és nem futottam oda hozzá sikoltozva. Csak gondolatban.
Utolsó helyszínként pedig még besétáltunk a színpad alá, hogy megcsodáljuk a graffitis falakat, amelyek szintén fontos szerepet játszanak egy-egy darabban, illetve kicsit pontosabb képet kaptunk arról, hogyan is működik az emelőrendszer, amivel fel-le tudják szállítani a színészeket a színpadra, illetve megmutatták a vizesárkot is. Amúgy ez a kis séta remek volt, ugyanis mint leendő színészpalánta, nagyon kíváncsi voltam arra, hogy néz ki a Víg belülről, mi folyik a színfalak mögött, és rettentően boldog vagyok, hogy láthattam mindezt.
Ezután mi már csak dedikáltatni mentünk, de emellett lehetett csokit készíteni Hegyi Barbarával, lehetett sütit vásárolni, illetve az utcán hennafestés folyt. Valamint jelmezes fényképeket is lehetett készíteni, és eltenni emlékbe.
Ennyi lett volna ez a kis élménybeszámoló, ne haragudjatok, hogy nincs olyan sok kép, de inkább arra koncentráltam, hogy mindent magamba szippantsak, és nem arra, hogy kattintgassam a fényképezőt. Viszont amihez tudtam, kerestem képet, illetve én magam is készítettem párat, de nem olyan mennyiségben.
Szóval itt a vége, fuss el véle, remélem tetszett nektek. Ha igen, kérlek osszátok meg velem véleményeteket, illetve ha ott voltatok, akkor nagyon szívesen várom kommentben a ti élménybeszámolóitokat.
Itt most befejezem, legyen szép napotok/hetetek, várlak máskor is!
Laura
