2020. november 28., szombat

'Minden dióhéjjal kapcsolatos döntésem a belső hangom egy indíttatásával kezdődik' - Kibeszélő: Molnár Adrienn

Molnár Adrienn, vagy ahogy a többségnek ismerős lehet, a dióhéj nevű Instagram-oldal szerkesztője. 

A fiatal lány tartalmával nem csak a kultúrát csempészi be az emberek mindennapjaiba, de sokszor elgondolkodtató, játékos feladataival rántja ki az embert a megszokott rutinból, és világít rá az élet olyan pontjaira, amin talán sosem gondolkoztunk volna el.

Az első kérdésem az volna: az oldalad még nincs egy éves, mégis elég szép követőszámra tettél már szert. Hogyan mutatnád be a Dióhéjat egy mondatban valaki olyannak, aki még nem ismeri?
- A dióhéj egy mondatban? Mindig nehezemre esik röviden összefoglalni bármit, mert a világ minden részlete túl sokrétű ehhez. Talán így mutatnám be: Egy törött dió; ülj mellém a redőire, és nézd, mint fonódik eggyé előttünk az irodalom, a pszichológia, a fejlődés, a sors - egyszóval: az élet.

Kezdetben inkább csak idézetes posztok voltak fenn, majd egyre többször osztottál meg motiváló, elgondolkodtató témákat is. Ez tudatos volt (tehát már az oldal létrehozásánál is gondoltál rá) vagy a helyzet adta lehetőség?
- Is-is. A dióhéjon keresztül szerettem volna megmutatni a gondolataimat. A kezdetekben is foglalkoztatott a fejlődés, a mélyebb témák, azonban nem éreztem magam elég kompetensnek ahhoz, hogy ezekkel másokat segítsek. Játszadoztam az ötlettel, de nem erre a célra találtam ki magát oldalt. Eleinte üzenetben osztottam meg a véleményem, a tanácsaim emberekkel, akik segítségért fordultak a dióhéjhoz, majd bekövetkezett egy törés. Innentől kezdve publikusak a gondolataim, a tanácsaim. A változás tudatos volt, de egyébként nem előre tervezett döntés alapján történt. Egy adott ponton eljött a változás ideje.

Ahogy az előző válaszodban is említetted, a dióhéjon megjelennek pszichológiai témák is. Mióta foglalkoztat ez téged, illetve szerinted miért kapcsolódik jól az irodalomhoz?
- Nagyjából két éve érdekel. Az irodalom és a pszichológia közötti kapcsolat erős. Mindkettő alapja az ember - ezen belül sorsok, érzések, viselkedés. A líra, egy vers kristálytisztán átadja a költő belső állapotát, de hasonló vonatkozások nyerhetők ki egy regényből is például.
Őszintén soha nem gondolkodtam ezen, és hálás vagyok a kérdésedért. Minden dióhéjjal kapcsolatos döntésem a belső hangom egy indíttatásával kezdődik, végső soron pedig ezek a döntések körberajzolják a személyem, az érdeklődési köreim. Ha a dióhéjon belül kérdezed: a kettő közti kapcsolat az, hogy mindkét ágat szívből imádom. És innen egy picit elkanyarodok. Nem illesztek semmit görcsösen. Minden tartalom, ami felkerül, engem közvetít, nem próbálok beilleszkedni semmilyen nagyobb témakörbe, ez sok nehézséget okoz. Azt mutatom, ami engem érdekel, mert szerintem önazonos, őszinte tartalmakra van leginkább szüksége az embereknek, nem pedig arra, hogy ki legyen szolgálva az igényük.
Ne érts félre, mindig próbálom úgy átadni a tudásom, hogy az emészthető legyen, de az alapot soha nem az szabja meg, mire kíváncsiak.


Ezzel teljesen egyetértek. Ez adta az inspirációt ahhoz, hogy elindítsd a blogod is?
- A weboldal létrehozása szükséges volt. Vannak témák, amikről hosszabban szeretnék írni, az Instagramon pedig erre nincs lehetőség. Adta magát az ötlet, hogy oké, akkor legyen még egy lába a dióhéjnak.

Mennyire nehéz ilyen személyes jellegű bejegyzéseket megosztani ország-világgal?
- Nehézséget okoz, mert egyébként nagyon zárkózott vagyok. Minden egyes bejegyzésnél ki kell lépnem a komfortzónámból, ami kellemetlen, de megteszem, mert tudom, hogy ezáltal fejlődök. Ha pedig úgy érzem, ma csak el szeretnék tűnni, még mindig posztolhatok egy verset, egy kérdést. Nem minden nap a saját gondolataim vannak terítéken, így jelen van az egyensúly.


Egy ilyen személyesebb bejegyzés volt az, amiben a továbbtanulásról mesélsz, illetve arról, hogy otthagytad az egyetemet, és most keresed az utadat. Hogy érzed, azóta alakult ki valamilyen (kezdetleges) kép benned, hogy merre tovább?
- Igen. Rengeteg visszajelzést kaptam akkor a dióhéj közösségétől és ismerősöktől. Ezeknek köszönhetően elkezdtem nyitottabban állni az előttem álló lehetőségekhez, és kialakult bennem egy kezdetleges kép.

Ha jól tudom, nem Magyarországon laksz. Azon nem gondolkodtál, hogy esetleg ide gyere tanulni?
- Magyarországon szeretnék továbbtanulni.

A posztjaiddal sok embert tudsz motiválni, inspirálni. De mi motivál téged? Főleg ebben a karantén időszakban.
- Pont ez, hogy másoknak segíthetek. Emellett a folyamatos fejlődési, tanulási lehetőségek, amik a mindennapokban rejlenek, a jövő, amit megálmodtam magamnak. Igazából mindenből képes vagyok erőt meríteni, ha megfelelő szinten vagyok.
A karantén alatt főleg a rutin, a munka segített, és segít.

Végül az utolsó kérdésem: ha a mostani éned hagyhatna egy üzenetet a 2020 eleji énednek, mi volna az?
- Ez is nagyon jó kérdés. Azt üzenném neki, hogy nagyon büszke vagyok rá, és legyen bátrabb, fesztelenebb. Nem adnék neki nagy tanácsokat, mert minden egyes hibám okkal történt, valamit tanultam belőle.
Igyekeztem 2020 elején is minden napért hálás lenni, ezért nincs bennem megbánás semmivel kapcsolatban. Az elmúlt tizenegy hónap sokat adott, sokat vett el, fejlődtem, és fejlődök tovább, csak büszkeség és hála van bennem azzal kapcsolatban, hogy vittem végig az évet. Szép munka volt, de nagy út áll még előttem, amit izgatottan várok.

A dióhéj Instagram oldala

Számomra talán ez volt az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb interjú. Mindig örülök, amikor olyan személlyel beszélgethetek, akik engem is ösztönözni tudnak a saját történetükkel.
Adriennt, illetve a dióhéjat pedig megéri bekövetni, mert hiánypótló, amit ezen a platformon művel.

2 megjegyzés:

  1. El tudná valaki nekem mondani, hogy hogyan lehet magadról olyan üres mondatokban beszélni, hogy annak a semminél kevesebb értelme legyen, és a tartalommal rendelkező mondatok pedig egymásnak ellent mondjanak? Miért kell beállítani magadat egy tökéletes figurának, akinek hatalmas ambíciói vannak és mindenhez IS ért a pszichológiától az anyámkínjáig? A másik gondolatod az, hogy hatalmas tudásvággyal rendelkezel minden iránt, de azért az egyetemet otthagyod... Rengeteg az üres, értelmetlen mondat, amibe ha belegondol az ember, akkor semmi tartalma, csak tudományosnak hangzó, irodalmi fellengzős szavak egymás után dobálása. Lehet, hogy az interjúalany elhiszi magáról, hogy hatalmasat alkotott, de ahhoz egy kicsit az irodalmi, liberális rinyálástól el kéne szakadni, és valamilyen fajta önkritikát kéne alkalmazni, hogy ne másoknak fellengzzünk, arról mi minden is érdekel és ne magunkra maszturbáljunk, hanem valami érdemlegeset alkossunk a riposztok helyett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!
      Bocsátsd meg, hogy én válaszolok, és nem az interjú alanya - így nyilván nem tudok minden felvetésedre reflektálni, azonban! Igen, otthagyta az egyetemet, de csak erre a tanévre, mert rájött, hogy az a szak, amire ment, nem neki való.
      Emellett véleményem szerint nem próbálja tökéletesnek beállítani magát, mindössze a saját filozófiájának megfelelően válaszolt a kérdéseimre.
      Ha jobban meg szeretnéd ítélni az illetőt, kérlek, nézz rá az oldalára, olvasd el, hogy ott miket ír, azután gyere ide vissza, és mondd azt, hogy 'magára maszturbál'.
      Minden jót kívánok! :)
      Laura

      Törlés