Egy igazi tüzes csikó - Póli Matilda: Futó tűz | Vélemény

 Kislány koromban rajongtam a lovas történetekért. Az akkori Pony Club tagjaként minden hónapban kaptam egy, ha nem több kötetet, ami tele volt lovakkal és izgalmakkal. Emiatt a gyerekkori élmény miatt is nagy öröm számomra, hogy megkaptam a Futó tűz (A csikó, aki tűzben született 1.) példányát recenzióként. Ma erről a kötetről szeretném kifejteni a véleményemet.

Szerző: Póli Matilda

Cím: Futó tűz

Megjelenés éve: 2015 (magánkiadás)

Műfaj: fantasy, ifjúsági, kaland

 

Mielőtt kitérnék arra, hogy mi tetszett, esetleg mi nem, röviden összefoglalnám a történetet. A regény főszereplője Főnix, aki különös körülmények között születik, és onnantól fogva az élete koránt sem átlagos módon folyik – hiszen képes uralni a tüzet. A kiscsikó elszakad a ménesétől, ezért egyedül vág neki az útnak, maga sem tudja, merre megy. Útitársául szegődik egy kis mókus, Pamacs, aki azonban egy baleset folytán elszakad mellőle. Ezek után Főnix ismét róni kezdi a vidéket, mire rátalál a nagyanyjára, akivel két évet el is tölt. Ezalatt a csikó megtudja, hogy egy gonosz ló fenyegeti a térség minden lakóját, és a legenda szerint Főnix lesz az, aki mindezt meg tudja állítani, örökre. A kötet második felében arról olvashatunk, hogy a csikó hogyan barátkozik meg az erejével, hogyan készül fel a nagy, megjövendölt háborúra, illetve magának a csatának is tanúi lehetünk. Bár maga a történet kerek véggel zárul, Főnix története itt nem ér véget, hiszen még sok elintéznivalója akad egy olyan különleges lónak, mint neki.

Maga az alap koncepció kifejezetten tetszett, jól átgondolt a cselekmény, nem kusza, érthető, hogy mi miből következik, és nincsenek benne olyan történések, amiket talán az író maga sem ért, hogy honnan jöhetett. Azonban számomra nagyon érződött az, hogy ez egy ifjúsági regény, ráadásul egy igen fiatal író tollából, hiszen Matilda 13 évesen írta meg ezt a művet. Ami természetesen az értékéből nem von le, de a figyelmes olvasó észreveszi a kötet hibáit is. Az egyik ilyen nagy ’baki’ a tipikus kezdő írók vétke: túl sok pont-pont-pont használata. (Ezt annak idején én is elég sokszor alkalmaztam.)

Például, a prológus így zárul: „Bennük tükröződött a tomboló lángtömeg…mégsem. Ez nem az a lángtömeg volt, ami a csikó körül tombolt. Ez egy…másfajta tűz volt. Olyan, ami csakis benne, a kicsiben éghetett.”

Itt jól látható, hogy rögtön egymás után használták ezt a módszert, szerintem azonban teljesen felesleges mindkét helyen. Az elsőt inkább valahogy így szerkesztettem volna meg: „Bennük tükröződött a tomboló lángtömeg. Mégsem!” Szerintem így sokkal nagyobb figyelmet kap az a mégsem szócska, illetve az utána következő mondat. A másiknál pedig csak szimplán kivenném a …-ot, mert nincs rá szükség.

Emellett olyan hibák fordultak még elő, mint sok tőmondat használata – akadtak volna mondatok, amiket egybevonva sokkal érdekesebb és izgalmasabb képet tudott volna festeni az író, így azonban helyenként monotonná vált az egész. Valamit még a kötet elején gond akadt az idő egyeztetésével. A regény maga múlt időben íródott, mégis voltak helyek, ahol jelen időt használt. Erre először azt hoztam fel mentségnek, hogy azért van így, mert a csikó akkori belső gondolatait olvashatjuk épp, de aztán rájöttem, hogy ez máshol is előfordul, ott azonban maradt a múlt idő, tehát ez inkább a véletlen, vagy a figyelmetlenség műve lehet. Vagy szándékosan alakult így, akkor viszont nem látom értelmét. Ezeken kívül maximum elírások jöttek velem szembe, ami még a legjobb regényeknél is előfordul, azonban zavaróak tudnak lenni.

Mindennek ellenére érdekes történetet olvastam, nem volt unalmas, nem volt vontatott, és bőven sikerült eseményeket és fordulatokat belevinni ebbe a mindössze 168 oldalba. Ha fiatalabban olvasom, biztos, hogy egy ülő helyemben ledarálnám, aztán követelném a következőt, most azonban szándékosan lassan olvastam, hogy mindenre oda tudjak figyelni. Az pedig külön elnyerte a tetszésemet, hogy voltak benne illusztrációk, amiket ráadásul az írónő rajzolt. Összességében tetszett, de ez már nem az én világom, így tőlem 3 csillagot érdemel az ötből.

Kiknek ajánlom?

Mivel egyszerű a nyelvezete, rövid, könnyen emészthető történet, én inkább a fiatalabb korosztálynak, általános iskolásoknak ajánlanám, akik szeretnének valami izgalmasat olvasni. Illetve az olyan ’örök gyermek’ felnőtteknek is, akik szeretettel olvasnak ifjúsági regényeket, mert szerintem nekik is elnyeri a tetszésüket.

Mi a helyzet a magyar irodalommal? - Hazai szerzőktől olvastam

 2020 sok okból is inkább a negatív jelzőkben bővelkedik, azonban ha a könyvek alapján kellene megítélnem, amiket idén olvastam, akkor kifejezetten jó értékelést kapna. Bár ebben az évben nem a mennyiségre, hanem inkább a minőségre fektettem a hangsúlyt, ennek ellenére is sikerült 40 könyvet befejeznem. Hogy pontosan mik voltak ezek, azt majd a poszt végén megemlítem.

Most azonban szeretnék kicsit azokról a kötetekről beszélni, amik három feltételnek is megfelelnek:

• Idén olvastam ki őket.
• Magyar a szerzőjük.
• Az elmúlt két évben jelentek meg.

Ha a témám csak a magyar szerzők lennének, akkor több könyv is felkerülhetne a listámra, azonban most kifejezetten a közelmúltban megjelenteket szerettem volna elolvasni. Egyrészről azért, mert a magyar irodalommal kicsit le vagyok maradva, illetve azért is, mert rendkívül jó témák kerültek feldolgozásra.

Úgyhogy most nézzük azt az 5+2 kötetet, amit ebben az évben sikeresen kivégeztem.

1. Grecsó Krisztián - Vera (2019)

Már jó párszor említettem, hogy mekkora Grecsó fan vagyok (a Margón majdnem meghaltam, hogy első sorból hallgathattam), és nagy célom, hogy minden művét elolvassam, majd feltehessem a polcomra.

Talán a Vera volt az egyik olyan regény, amit hihetetlenül sokáig halogattam, és folyton csak rávágtam, hogy majd később... Aztán idén nyáron rávettem magam, hogy ne halasztgassam tovább, vegyem kézbe, és végre olvassam el. Azt kell mondanom, hogy nem csalódtam. A megszokott Grecsó-stílust ebben a regényben is megkaptam, fűszerezve egy kislány naivitásával, az első szerelem csodás érzésével, és persze a titkolózás nehézségével egyaránt. Még mindig csak azt tudom mondani, mint eddig: nem tud mindenki úgy bánni a magyar nyelvvel, mint ahogy azt Grecsó teszi.

2. Jakupcsek Gabriella - Nagy levegő (2019)

Bizony, nem csak regényeket szoktam olvasni, hanem olyan könyveket is, amelyek segítenek akár helyrehozni, akár jobb irányba terelni az életemet, vagy éppenséggel bővítik a tudásomat bizonyos témakörökben.

A Nagy levegőtől is valami ilyesmit kaptam. Bár nem feltétlenül olvastam világmegváltó gondolatokat benne, ez egyáltalán nem von az értékéből, sőt! Tetszett, hogy nem egy olyan kötet akart lenni, ami azt érezteti az olvasójával, hogy Na most én megmondom neked a tutit!, hanem Gabi olyan témákat hozott fel, amik őt is foglalkoztatják, és leírta ezekről a véleményét, illetve azt, hogy mit lehetne ebben a témában esetleg tenni, hogy jobb legyen a helyzet.

Mindenképp érdekes olvasmány volt.

3. Leiner Laura - Mindig karácsony (2019)

A Vera mellett ez volt a másik könyv, amit nem mertem azonnal beszerezni, annak ellenére, hogy nagyon szeretem Laurát és a stílusát. Mégis, volt bennem egy kis félsz, hogy tud-e újat mutatni, vagy éppenséggel féltem, hogy már nem fogom tudni élvezni annyira, mint a korábbi műveit, hiszen kiestem a fő közönségből. 

Azonban az első oldal után elszállt a félelmem, és a több, mint 500 oldalt egy nap alatt befaltam. Ugyanúgy lekötött, ugyanúgy megnevettetett, sőt, meg is ríkatott, mint Laura eddigi kötetei. 

4. Leiner Laura - Bízz bennem (2020)

Erről a kötetről most nem szeretnék túl sok mindent mondani, mert lesz egy összefoglaló bejegyzés, amint kijön az összes része.

Amit viszont el tudok mondani róla, az a következő: a Bízz bennem az Iskolák Országos Versenye 2. trilógiája, annak is az első része. A történet lényegében 4 fiatalt követ végig két héten keresztül, akik egy iskolai versenyen küzdenek az első hely megszerzéséért - jelen helyzetben pedig a címvédelemért.

5. Nádasdy Ádám - A szakállas Neptun (2020)

Eddig nem voltam a novellák nagy rajongója - és még most sem tartom magam annak, azonban idén két olyan kötetet is olvastam, ami novellákat tartalmazott, és az egyik Nádasdy műve volt. Magától az írótól sem olvastam még, így különös izgalommal vettem kezembe az LMBTQ novellákat tartalmazó könyvet.

Sok mindent nem tudok hozzáfűzni, kellemes olvasmány volt, érdekes, változatos történetekkel, amik rövidségük ellenére is teljes képet adtak számomra. Kíváncsi vagyok Nádasdy Ádám további műveire, így vele még biztosan találkozni fogok.

6. Mucha Dorka - Puncs (2020)

Kicsi kötet, annál több esemény. A 160 oldalas könyv eléggé rövidnek tűnhet, és az is, ennek ellenére pontos képet kapunk egy tanár-diák viszonyról, Dorka saját, személyes stílusával fűszerezve. A történet nem jelen idejű, hanem egy visszaemlékezés, és ezt egész pontosan sikerült ábrázolni, hiszen a random, töredékes részek pont olyanok voltak, mint ahogyan az agyunk dolgozik.

Bár nem lett életem könyve, nem nagyon tudnék kivetnivalót sem mondani. Debütáló kötetnek véleményem szerint hibátlan, és szintén várom a további műveket.

7. Halász Rita - Mély levegő (2020)

Ahogy elnézem, idén elég meghatározó szerepe volt a levegőnek az olvasmányaimban, ami természetesen csak a véletlen műve. A kötet népszerűsége viszont koránt sem. A történet egy idősebb nő éppen széteső életét mutatja be: családon belüli erőszak, szeretők, drogozás, válás, csak hogy pár olyan dolgot említsek, amit megtalálhatunk Halász Rita könyvében.

Kifejezetten érdekes volt, sok helyen dühítő, de mindenképpen kiváló olvasmány.

Ezek lettek volna azok a kötetek, amik az utóbbi időkben jelentek meg, és sikerült elolvasnom őket. Kifejezetten örülök, hogy elkezdtem nyitni több műfaj, illetve több író irányába, mert újabb és újabb érdekes történeteket élhetek meg.

Ti ezek közül olvastátok valamelyiket? Vagy esetleg más, magyar szerző tollából származó művet?

'Minden dióhéjjal kapcsolatos döntésem a belső hangom egy indíttatásával kezdődik' - Kibeszélő: Molnár Adrienn

Molnár Adrienn, vagy ahogy a többségnek ismerős lehet, a dióhéj nevű Instagram-oldal szerkesztője. 

A fiatal lány tartalmával nem csak a kultúrát csempészi be az emberek mindennapjaiba, de sokszor elgondolkodtató, játékos feladataival rántja ki az embert a megszokott rutinból, és világít rá az élet olyan pontjaira, amin talán sosem gondolkoztunk volna el.

Az első kérdésem az volna: az oldalad még nincs egy éves, mégis elég szép követőszámra tettél már szert. Hogyan mutatnád be a Dióhéjat egy mondatban valaki olyannak, aki még nem ismeri?

- A dióhéj egy mondatban? Mindig nehezemre esik röviden összefoglalni bármit, mert a világ minden részlete túl sokrétű ehhez. Talán így mutatnám be: Egy törött dió; ülj mellém a redőire, és nézd, mint fonódik eggyé előttünk az irodalom, a pszichológia, a fejlődés, a sors - egyszóval: az élet.

Kezdetben inkább csak idézetes posztok voltak fenn, majd egyre többször osztottál meg motiváló, elgondolkodtató témákat is. Ez tudatos volt (tehát már az oldal létrehozásánál is gondoltál rá) vagy a helyzet adta lehetőség?

- Is-is. A dióhéjon keresztül szerettem volna megmutatni a gondolataimat. A kezdetekben is foglalkoztatott a fejlődés, a mélyebb témák, azonban nem éreztem magam elég kompetensnek ahhoz, hogy ezekkel másokat segítsek. Játszadoztam az ötlettel, de nem erre a célra találtam ki magát oldalt. Eleinte üzenetben osztottam meg a véleményem, a tanácsaim emberekkel, akik segítségért fordultak a dióhéjhoz, majd bekövetkezett egy törés. Innentől kezdve publikusak a gondolataim, a tanácsaim. A változás tudatos volt, de egyébként nem előre tervezett döntés alapján történt. Egy adott ponton eljött a változás ideje.

Ahogy az előző válaszodban is említetted, a dióhéjon megjelennek pszichológiai témák is. Mióta foglalkoztat ez téged, illetve szerinted miért kapcsolódik jól az irodalomhoz?

- Nagyjából két éve érdekel. Az irodalom és a pszichológia közötti kapcsolat erős. Mindkettő alapja az ember - ezen belül sorsok, érzések, viselkedés. A líra, egy vers kristálytisztán átadja a költő belső állapotát, de hasonló vonatkozások nyerhetők ki egy regényből is például.
Őszintén soha nem gondolkodtam ezen, és hálás vagyok a kérdésedért. Minden dióhéjjal kapcsolatos döntésem a belső hangom egy indíttatásával kezdődik, végső soron pedig ezek a döntések körberajzolják a személyem, az érdeklődési köreim. Ha a dióhéjon belül kérdezed: a kettő közti kapcsolat az, hogy mindkét ágat szívből imádom. És innen egy picit elkanyarodok. Nem illesztek semmit görcsösen. Minden tartalom, ami felkerül, engem közvetít, nem próbálok beilleszkedni semmilyen nagyobb témakörbe, ez sok nehézséget okoz. Azt mutatom, ami engem érdekel, mert szerintem önazonos, őszinte tartalmakra van leginkább szüksége az embereknek, nem pedig arra, hogy ki legyen szolgálva az igényük.
Ne érts félre, mindig próbálom úgy átadni a tudásom, hogy az emészthető legyen, de az alapot soha nem az szabja meg, mire kíváncsiak.

Ezzel teljesen egyetértek. Ez adta az inspirációt ahhoz, hogy elindítsd a blogod is?

- A weboldal létrehozása szükséges volt. Vannak témák, amikről hosszabban szeretnék írni, az Instagramon pedig erre nincs lehetőség. Adta magát az ötlet, hogy oké, akkor legyen még egy lába a dióhéjnak.

Mennyire nehéz ilyen személyes jellegű bejegyzéseket megosztani ország-világgal?

- Nehézséget okoz, mert egyébként nagyon zárkózott vagyok. Minden egyes bejegyzésnél ki kell lépnem a komfortzónámból, ami kellemetlen, de megteszem, mert tudom, hogy ezáltal fejlődök. Ha pedig úgy érzem, ma csak el szeretnék tűnni, még mindig posztolhatok egy verset, egy kérdést. Nem minden nap a saját gondolataim vannak terítéken, így jelen van az egyensúly.

Egy ilyen személyesebb bejegyzés volt az, amiben a továbbtanulásról mesélsz, illetve arról, hogy otthagytad az egyetemet, és most keresed az utadat. Hogy érzed, azóta alakult ki valamilyen (kezdetleges) kép benned, hogy merre tovább?

- Igen. Rengeteg visszajelzést kaptam akkor a dióhéj közösségétől és ismerősöktől. Ezeknek köszönhetően elkezdtem nyitottabban állni az előttem álló lehetőségekhez, és kialakult bennem egy kezdetleges kép.

Ha jól tudom, nem Magyarországon laksz. Azon nem gondolkodtál, hogy esetleg ide gyere tanulni?

- Magyarországon szeretnék továbbtanulni.

A posztjaiddal sok embert tudsz motiválni, inspirálni. De mi motivál téged? Főleg ebben a karantén időszakban.

- Pont ez, hogy másoknak segíthetek. Emellett a folyamatos fejlődési, tanulási lehetőségek, amik a mindennapokban rejlenek, a jövő, amit megálmodtam magamnak. Igazából mindenből képes vagyok erőt meríteni, ha megfelelő szinten vagyok.
A karantén alatt főleg a rutin, a munka segített, és segít.

Végül az utolsó kérdésem: ha a mostani éned hagyhatna egy üzenetet a 2020 eleji énednek, mi volna az?

- Ez is nagyon jó kérdés. Azt üzenném neki, hogy nagyon büszke vagyok rá, és legyen bátrabb, fesztelenebb. Nem adnék neki nagy tanácsokat, mert minden egyes hibám okkal történt, valamit tanultam belőle.
Igyekeztem 2020 elején is minden napért hálás lenni, ezért nincs bennem megbánás semmivel kapcsolatban. Az elmúlt tizenegy hónap sokat adott, sokat vett el, fejlődtem, és fejlődök tovább, csak büszkeség és hála van bennem azzal kapcsolatban, hogy vittem végig az évet. Szép munka volt, de nagy út áll még előttem, amit izgatottan várok.

A dióhéj Instagram oldala

Számomra talán ez volt az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb interjú. Mindig örülök, amikor olyan személlyel beszélgethetek, akik engem is ösztönözni tudnak a saját történetükkel.

Adriennt, illetve a dióhéjat pedig megéri bekövetni, mert hiánypótló, amit ezen a platformon művel.

5 kedvenc podcastom

 Úgy hiszem, kijelenthetjük, hogy 2020 a podcastok éve. Egyre több felületen, egyre több kategóriában találhatunk már ilyen műsorokat, az ismertebb műsorvezetőktől a teljesen átlagember által szerkesztett tartalomig.

Pontosan emiatt gondoltam összeszedek 5 olyan podcastot, amit rendszeresen hallgatok, és úgy érzem, érdemes ajánlani, hiszen ezek célja nem csak a szórakoztatás, hanem az informálás és oktatás is. A következő öt műsor mindegyike olyan témákat dolgoz fel, ami véleményem szerint a tinédzser/fiatal felnőtt korosztálynak tökéletes, hiszen a világgal is jobban megismerkedhetnek, emellett kulturálódhatnak és tanulhatnak is.

Lapozz a 99-re!

A Szabados Ágnes által megálmodott és vezetett műsor nem olyan régen, egészen pontosan 2019 májusában indult útjára. Aki ismeri Ágit, az tudja, hogy szívügye az olvasás népszerűsítése, így nem tartom meglepőnek, hogy a podcast-ja is e köré épül.
A műsor úgy van összerakva, hogy minden egyes résznek két vendége van: Az első vendéggel általában egy bizonyos témáról/könyvről beszélgetnek, ezért itt gyakran találkozhatunk írókkal, vagy különböző szakemberekkel. Ez öleli fel az adás nagyobb részét. Ezután a következő vendég arról mesél nekünk, hogy mi az élete könyve - ebből következik, hogy ide elég tág körben érkeznek az emberek, akár énekesek, színészek, sportolók is részt vehetnek ebben. Majd a végén Ági maga ajánl egy könyvet, ami neki nagyon tetszett.
Ezt a műsort ajánlanám mindenkinek, aki szeret olvasni, és szeretne új köteteket megismerni, illetve bővíteni tudását, emellett azoknak, akik még annyira nem jártasok az olvasás világában, de szeretnék jobban beleásni magukat.

Párnacsata

A Párnacsata szintén 2019 óta van jelen a legtöbb felületen, műsorvezetői Julcsi (HeyJulie) és Viki (László Viktória). Általában ketten fejtik ki véleményüket egy-egy témával kapcsolatban, esetleg saját tapasztalataikat mesélik el, olykor pedig vendég is csatlakozik hozzájuk. Ahogy a leírásukban is olvasható, inkább női témákról beszélnek, főként olyanokról, amik sokszor tabunak számítanak.
Szó esik többek között mentális betegségről, gyerekvállalásról - és annak nehézségeiről, munkáról, de akár aktuális helyzetekről is, mint például a BLM* mozgalom.
Ezt a műsort inkább az idősebb, 16+-os közönségnek ajánlanám, hiszen legtöbbször olyan komoly, a felnőttléthez kapcsolódó témákat boncolgatnak, amit egy fiatalabb egyén nem feltétlen ért meg, vagy lát bele az adott helyzetbe. Azonban nem kell megijedni sem tőlük, a lányok amellett, hogy értelmesek, viccesek is, így nem csak egy száraz anyagot kapunk, hanem egy izgalmas műsort.

Púdermentes

Viszkok Fruzsi és Havasi Virág podcastja az előzőkkel ellentétben elég friss, hiszen alig pár hete jelent meg az első epizódjuk.
Ez is inkább a fiatal felnőtteket megszólító műsor, ahol kendőzetlenül, 'púdermentesen' beszélgetnek többek között olyan témákról, mint a felnőtté válás, randizás és kapcsolatok, szülés, és ehhez hasonlókról. Jelenleg csak három epizódjuk elérhető, azonban ahogy mondtam, még elég friss a kezdeményezés, szóval aki még nem ismeri őket, hamar be tudja pótolni a lemaradást.
Fruzsit amúgy is évek óta követem, nagyon szeretem a munkáját, hiszen fiatal felnőtt szemmel ő az a hazai youtuber, aki tényleg olyan tartalmakat gyárt, amit örömmel is nézek, és még építő jellegű is. Virágot eddig nem ismertem, azonban az eddigiek alapján szimpatikus személy, így én biztosan kíváncsian fogom hallgatni őket a továbbiakban is.

Trió Podcast

Az a műsor, ami mellé akkor ülök le, mikor szükségem van egy adag nevetésre. A három srác, Barni, Henry és Ábel hétről hétre olyan tartalmakkal jelentkezik, amik nem csak rendkívül érdekesek tudnak lenni (időutazás, összeesküvés-elméletek), de ahogyan tálalják, az zseniális. Aki nézi őket (vagy akár csak egyiküket is) a saját csatornájukon, az tudja, hogy mindegyiküknek alapjáraton viccesebb személyisége van, hát akkor mikor összeeresztik őket!
Az ő fő bázisuk inkább Youtube-on van, tehát nem csak a hangjukat hallhatjuk, hanem láthatjuk is őket. Emellett persze megtalálhatóak Spotify-on és más alkalmazásokban is, viszont ha jól tudom, kicsit le vannak maradva a feltöltésekkel. 
Őket igazából bárkinek ajánlom, hiszen nincs kifejezett célközönségük, lehetsz fiú, lány, idősebb, fiatal, biztos vagyok benne, hogy találsz olyan témát náluk, ami érdekel, és még egy jót is fogsz szórakozni közben. Ők sincsenek olyan régóta a fedélzeten, az első epizódjuk 5 hónapja került fel a csatornájukra.

WMN Popfilter

Ez talán az egyik legsokoldalúbb podcast, ami erre a listára felkerült. Bár a műsor maga majdnem egy éve kezdte meg a sugárzását, jómagam nem olyan régen kezdtem el hallgatni. A Popfilter egy tipikus beszélgetőműsor: minden adásban van egy vendég, akivel aztán beszélgetnek többek között a mukájáról, az életről, az aktuális helyzetekről, és társaikról. 
Ahogy az a leírásukban is olvasható, elég tág körben mozognak, így a vendéglistájuk is bő: Pokorny Lia, Pottyondi Edina, a Hősök, de még Győrfi Pál is megfordult már náluk.
Ajánlanám mindenkinek, aki szeret ismertebb személyekkel interjúkat nézni/hallgatni, akit érdekelnek az aktuális hírek és emellett egy kis kultúrát sem sajnál a szabadidejébe becsempészni.

Ti szoktatok podcastot hallgatni? Ha igen, miket/kiket?

*Black Lives Matter

5 idézet a Csukott szemmel nyiss ablakot-ból

Annak tiszteletére, hogy a héten kerül - vagyis mire ti olvassátok, került - megrendezésre a Margó Irodalmi Fesztivál, gondoltam legyen egy könyves bejegyzés újra itt a blogon. Most azonban nem egy sima értékelőre vagy ajánlóra esett a választásom.

 A napokban fejeztem be a Csukott szemmel nyiss ablakot című művet Háy János fordításában, és olyan csodálatos idézeteket húzogattam alá belőle, hogy ezeket muszáj itt, veletek is megosztanom. Mielőtt azonban kitérnék az idézetekre, szeretnék ejteni pár szót magáról a kötetről is. A magyar fordításban idén, 2020-ban jelent meg, és aki követ könyves bloggereket/tartalomgyártókat, az tudja, mekkora nagy figyelmet kapott. Amit nem is tartok véletlennek, hiszen a gyönyörű külcsín értékes belsőt takar. A történetet egy kisfiú nézőpontján keresztül követhetjük végig, aki naivitásával és bájosságával egyaránt elragadja az olvasót. És hogy mivel is? Azt mutatom!

"Ha ismered a neved titkát, csak akkor fogod tudni, miért szebb minden szónál a világon, amikor kimondjuk valaki nevét." - 13. oldal

 Ez az idézet több szempontból is fontos a főszereplő kisfiúnak. Egyrészről azért, mert megtudhatjuk, hogy a szüleinek nagyon fontos volt, hogy mi lesz az ő neve, hiszen nem viselhet akármilyent. Emellett pedig a fiú legjobb barátjának - szerinte - csodálatos neve van, amit egyszerűen imádott kiejteni a száján.

"Minden barátságban van titok, és minden barátságban van ajándék. Ha ismered azt, aki ajándékot adott neked, jobban fogod szeretni, mint ahogyan másokat szeretsz. Amikor ajándékot kapsz, és nem tudod, hogy kitől kaptad, akkor mindenkit szeretni fogsz, akit ismersz. Mert bárki lehet az, aki az ajándékot adta. Tulajdonképpen az a legjobb dolog, ha nem tudod meg, végül is ki volt az ismeretlen." - 58. oldal

Ezt úgy gondolom, nem kell magyaráznom, csak olvassátok és emésztgessétek.

"Mami mondta, hogy az esős napok kétszeresen is okot adnak arra, hogy szomorúak legyünk. Különösen akkor, ha napokon át folyamatosan esik." - 98. oldal

Ha csak az elmúlt egy hétre reflektálunk, nem tökéletesen igaz?

 "...a mami egyszer azt mondta, hogy amikor az ember szenved, jó, ha ezt a szenvedést másokkal meg tudja osztani. A szeretet segít kibírni a szenvedést, nem az orvosságok. Amikor osztozunk valaki szenvedésében. az nekünk nem hoz több szenvedést, csak segítünk abban, hogy a szenvedő könnyebben bírja saját fájdalmát. Soha nem szabad hátat fordítani annak, aki szenved. Jobban kell nekik a másik ember, mint a gyógyszer."- 118. oldal

Ismételten csak annyit tudok mondani, hogy olvassátok el jó párszor, és raktározzátok el!

"Apa egyszer azt mondta, ha valaki, aki közel áll hozzád, akit nagyon szeretsz, meghal, az olyan, mintha a szívedet tépnék szét. Korábban nagy, levegős térség volt ott, ahol az az érzés lakott, ami napról napra táplálta az ember lélegzetét. Amíg volt, nem is gondoltál rá, hogy ettől függ az életed." - 177. oldal

Ezek volnának azok az idézetek, részletek, amikről úgy véltem, van értelme ezen a felületen is megosztani őket. 

Ha olvastátok a könyvet, mi a véleményetek róla? Ha még nem, tervezitek?